|
Gusto
Burger & Cafe
|
Teszt - 2011.06.06. |
|
 Megnyílt Budapesten a magyar tulajdonú Gusto Burger &
Cafe gyorsétterem-hálózat első tagja, ahol a szokásos
kínálat mellett friss saláta, gyros, magas színvonalú
kávé, sütemények, minőségi borok és csapolt sör is
kapható. Az alábbiakban ezeket teszteljük, hogy
mennyiben tér el a konkurenciától, vagy múlja felül
azokat a cég termékei. |
Várhegyi barlangrendszer (Török pince)
Budapest szívében, történelmi
negyedében fekszik az a hatalmas barlangpince-rendszer, amelyet
régebben "Török-pincék"-nek neveztek, s összes hosszúsága meghaladja
a tíz kilométert. A budai Várhegy márgasorozatát fedő teraszkavics s
az azt borító hatalmas kiterjedésű édesvízi mészkősorozat határán
természetes üregek sorozata könnyítette meg a várbeli lakosok
életét.
A puha mésztufába vágott pincéiket nem kellett sokáig mélyíteniük,
mert csaknem minden ház alatt előbb-utóbb barlangra bukkantak. A
természet adta ajándékot átalakították, kibővítették, az üregeket
folyosókkal kapcsolták össze, a víztartalmú kavicsrétegekbe kutakat
mélyítettek. Máshol pedig éppen betömték a természetes pincéket,
nehogy a felette épült ház megrepedezzen vagy összedőljön.
Tovább
Magyar Tudományos Akadémia
 A
neoreneszánsz stílusú palota 1862-1864 között, Friedrich August
Stüler berlini építész tervei szerint épült.
Már az 1791. évi országgyűlés tudományi bizottsága felvette
programjába a katonai és képzőművészeti akadémián kivül egy magyar
tudományos akadémia felállítását. Az 1825-ös reformországgyűlésen (a
követek november 2-ai és 3-ai kerületi ülésén) ennek eszméjét ismét
fölelevenítették. Már az első gyűlésben szóvá tette ennek szükséges
voltát Máriássy Sáros vármegyei követ, de különösen gyújtó hatása
volt másnap Felsőbüki Nagy Pál beszédének, melyben hevesen kikelt
azon elkorcsosodó főurak ellen, akik elhanyagolják nemzetiségünk és
nyelvünk érdekeit.
A közlelkesedésben, melyet a beszéd keltett, Széchenyi a hallgatóság
közül a követek asztalához lépve, engedélyt kért a szólásra s ezt
megnyerve „a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és
pallérozása szent céljára” felajánlotta minden jószágának egyévi
jövedelmét, melyet 60.000 forintban állapított meg.
Tovább
Országház (Parlament)
 Az
Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar
Országgyűlés és egyes intézményeinek a székhelye. A 2000. évi I.
törvény rendelkezése alapján az Országházban van kiállítva a Szent
Korona és a többi koronázási jelvény (a koronázási palást
kivételével). Az Országházat a világ egyik legszebb épületeként
tartják számon.
Európához hasonlítva viszonylag korán, már a XIII. század utolsó
harmadában létrejöttek Magyarországon a rendiség intézményei. Az
1227-es Pest melletti Rákos mezején olyan gyűlést tartottak, amelyen
a főpapok és a nemesek együttesen vettek részt. Az ilyen gyűlések a
XV. századtól váltak rendszeressé. Ennek során a kétkamarás ülések
egy 1608. évi törvény értelmében honosodtak meg. Az ülések helyét a
mindenkori politikai helyzetnek megfelelően választották ki, s a
rendek különböző városokban, különféle egyházi vagy világi épületben
gyűltek össze tanácskozásra. A török világ beköszöntével a
biztonságos helyen fekvő Pozsony lett az országgyűlés, azaz a diéta
színhelye.
Tovább
Belvárosi plébániatemplom
 A
kéttornyú templom Pest legrégibb épülete, melyen végigkísérhetjük
fővárosunk építészetének stílusváltozásait. Első formájában a Contra
Aquincum falaira, annak köveiből épült a XI. században. Az erőd
délkeleti sarokbástyáját a szentély végénél rejti a föld. A Szent
Gellért-legenda szerint a Vata-féle pogánylázadáskor meggyilkolt
Gellért püspököt ide temették 1046-ban.
A későbbi, XII. század végére kialakított román stílusú bazilikából
csak egy ívsoros párkány maradt fenn a déli torony belsejében. A
hagyomány szerint e templomban tartották a gyermek Árpád-házi Szent
Erzsébet eljegyzését a férjéül kiválasztott Thüringiai Lajossal.
A XIV. század végén Zsigmond király támogatásával épült ki a templom
mai méretére, körüljárós csarnokszentéllyel és a mellékhajókhoz
csatlakozó kápolnasorral. Mátyás király korában késő gótikus
építészeti részletekkel gazdagították. Ekkor készült a díszes déli
és északi oldalbejárat és az oratórium emelete. A reneszánsz
művészetet két igen szép pasztofórium (szentségtartó fülke)
képviseli a XVI. század elejéről.
Tovább
Mátyás-templom
 A
tatárjárás pusztítása (1241) ráébresztette IV. Béla királyt arra,
hogy csak megfelelő és korszerű védelem biztosítása mellett szabad
új királyi központot létesítenie. Így a tatárok támadásának könnyű
zsákmányául esett Óbuda helyett tőle délre, a hadászati és gazdasági
szempontból egyaránt elsőrendű fontosságú dunai átkelőhely fölött
húzódó, meredek sziklán, az ún. pesti Újhegyen alapította meg Budát,
a XIII. század közepétől a király és az ország véglegessé váló
fővárosát.
A Várhegy déli részén elhelyezkedő királyi épületeket és azok északi
szomszédságában elterülő polgári települést várfallal vetette körül,
s csakhamar sort kerített a város egyházi igényeinek a
kielégítésére, vagyis a Máriának szentelt templom építésére. Buda e
legrégibb egyháza nemcsak a város királyi palota utáni második
kiemelkedő épülete lett, hanem egyszersmind országos jelentőséget is
kapott.
Tovább
Gresham-palota
 A londoni
székhelyű The Gresham biztosítótársaság hajdani budapesti otthona
Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek tervei szerint épült 1906-ban.
Díszes homlokzatával, domborműveivel, pávás rajzú szép kovácsoltvas
udvari rácsaival a szecesszió egyik legjellemzőbb példája
fővárosunkban. Földszintjén, a volt Gresham kávéházban jöttek össze
a két világháború között azok a haladó szellemű képzőművészek,
művészettörténészek és műgyűjtők, akiknek asztaltársaságát később
Gresham-körnek nevezték. Az épületet 2003-2004-ben felújították.
A Gresham-palotában Budapest egyik legdrágább luxushotelje működik,
és a csillogás mintha kissé elhomályosítaná a ház igencsak érdekes
múltját. Márpedig Mányai Csaba és Szelke László szerint igen nagy
baj volna, ha a jövendő korokban, a főváros egyik legizgalmasabb
épületét úgy említenénk csupán: a múlt látványos darabja, amelyet,
lám milyen ügyesen hasznosít a jelen. Hogy ez ne így legyen, A
Gresham világa címmel könyvet írtak a palota történetéről, az egykor
abban élők, és az abban működő intézmények szellemiségéről. Azt
mondják, elsősorban az ragadta meg őket, hogy Budapest egyik
legszebb, szecessziós épülete az angolszász szellemiségű, liberális
politika gyújtópontja és központja volt. A Greshamben helyet kapott
kávéházban találtak egymásra a progresszív szellemiségű politikai
gondolkodók és képzőművészek is, még az épületben működő kabaré is
érzékeny politikai tényezőnek számított a múlt század
húszas-harmincas éveiben, a lakók némelyikéről nem is beszélve.
Tovább
Hősök tere (Milleniumi Emlékmű)
 A
Milleniumi Emlékmű Budapest legszebb és egyik legfontosabb
helyszínén, a Hősök tere közepén fekszik. Az emlékművet 1896-ban,
Schickedanz Albert építész tervei alapján kezdték el építeni, de a
királyszobrokat csak 1905 és 1911 között helyezték el benne,
melyeket Zala György szobrász készített. A monumentális mű a
magyarság nagyságát, ezeréves államiságát jelképezi.
Az emlékmű eklektikus stílusban épült, félköríves alakban, 85 méter
széles, 25 méter mély, magassága 13 méter, a két oszlopcsarnok
között a távolság 20 méter. Középen a 36 méter magas oszlopon a
győzelem géniusza, a kitárt szárnyú Gábriel arkangyal szobra áll,
mely közel 5 méter magas, egyik kezében a magyar koronát, a másikban
a kettős keresztet emeli a magasba, épp úgy, ahogy a legenda szerint
az államalapító, Szent István álmában tette. Talapzatánál a
honfoglaló hét vezér és Árpád fejedelem szobra látható.
Tovább |
|
Kapcsolat: |
|
 |
|
|
|
