Budapest dolgai

 
Gusto Burger & Cafe | Teszt - 2011.06.06.

Megnyílt Budapesten a magyar tulajdonú Gusto Burger & Cafe gyorsétterem-hálózat első tagja, ahol a szokásos kínálat mellett friss saláta, gyros, magas színvonalú kávé, sütemények, minőségi borok és csapolt sör is kapható. Az alábbiakban ezeket teszteljük, hogy mennyiben tér el a konkurenciától, vagy múlja felül azokat a cég termékei.


Várhegyi barlangrendszer (Török pince)
   
Budapest szívében, történelmi negyedében fekszik az a hatalmas barlangpince-rendszer, amelyet régebben "Török-pincék"-nek neveztek, s összes hosszúsága meghaladja a tíz kilométert. A budai Várhegy márgasorozatát fedő teraszkavics s az azt borító hatalmas kiterjedésű édesvízi mészkősorozat határán természetes üregek sorozata könnyítette meg a várbeli lakosok életét.

A puha mésztufába vágott pincéiket nem kellett sokáig mélyíteniük, mert csaknem minden ház alatt előbb-utóbb barlangra bukkantak. A természet adta ajándékot átalakították, kibővítették, az üregeket folyosókkal kapcsolták össze, a víztartalmú kavicsrétegekbe kutakat mélyítettek. Máshol pedig éppen betömték a természetes pincéket, nehogy a felette épült ház megrepedezzen vagy összedőljön.

Tovább

Magyar Tudományos Akadémia
   
A neoreneszánsz stílusú palota 1862-1864 között, Friedrich August Stüler berlini építész tervei szerint épült.

Már az 1791. évi országgyűlés tudományi bizottsága felvette programjába a katonai és képzőművészeti akadémián kivül egy magyar tudományos akadémia felállítását. Az 1825-ös reformországgyűlésen (a követek november 2-ai és 3-ai kerületi ülésén) ennek eszméjét ismét fölelevenítették. Már az első gyűlésben szóvá tette ennek szükséges voltát Máriássy Sáros vármegyei követ, de különösen gyújtó hatása volt másnap Felsőbüki Nagy Pál beszédének, melyben hevesen kikelt azon elkorcsosodó főurak ellen, akik elhanyagolják nemzetiségünk és nyelvünk érdekeit.

A közlelkesedésben, melyet a beszéd keltett, Széchenyi a hallgatóság közül a követek asztalához lépve, engedélyt kért a szólásra s ezt megnyerve „a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása szent céljára” felajánlotta minden jószágának egyévi jövedelmét, melyet 60.000 forintban állapított meg.

Tovább

Országház (Parlament)
   
Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek a székhelye. A 2000. évi I. törvény rendelkezése alapján az Országházban van kiállítva a Szent Korona és a többi koronázási jelvény (a koronázási palást kivételével). Az Országházat a világ egyik legszebb épületeként tartják számon.

Európához hasonlítva viszonylag korán, már a XIII. század utolsó harmadában létrejöttek Magyarországon a rendiség intézményei. Az 1227-es Pest melletti Rákos mezején olyan gyűlést tartottak, amelyen a főpapok és a nemesek együttesen vettek részt. Az ilyen gyűlések a XV. századtól váltak rendszeressé. Ennek során a kétkamarás ülések egy 1608. évi törvény értelmében honosodtak meg. Az ülések helyét a mindenkori politikai helyzetnek megfelelően választották ki, s a rendek különböző városokban, különféle egyházi vagy világi épületben gyűltek össze tanácskozásra. A török világ beköszöntével a biztonságos helyen fekvő Pozsony lett az országgyűlés, azaz a diéta színhelye.

Tovább

Belvárosi plébániatemplom
   
A kéttornyú templom Pest legrégibb épülete, melyen végigkísérhetjük fővárosunk építészetének stílusváltozásait. Első formájában a Contra Aquincum falaira, annak köveiből épült a XI. században. Az erőd délkeleti sarokbástyáját a szentély végénél rejti a föld. A Szent Gellért-legenda szerint a Vata-féle pogánylázadáskor meggyilkolt Gellért püspököt ide temették 1046-ban.

A későbbi, XII. század végére kialakított román stílusú bazilikából csak egy ívsoros párkány maradt fenn a déli torony belsejében. A hagyomány szerint e templomban tartották a gyermek Árpád-házi Szent Erzsébet eljegyzését a férjéül kiválasztott Thüringiai Lajossal.

A XIV. század végén Zsigmond király támogatásával épült ki a templom mai méretére, körüljárós csarnokszentéllyel és a mellékhajókhoz csatlakozó kápolnasorral. Mátyás király korában késő gótikus építészeti részletekkel gazdagították. Ekkor készült a díszes déli és északi oldalbejárat és az oratórium emelete. A reneszánsz művészetet két igen szép pasztofórium (szentségtartó fülke) képviseli a XVI. század elejéről.

Tovább

Mátyás-templom
   
A tatárjárás pusztítása (1241) ráébresztette IV. Béla királyt arra, hogy csak megfelelő és korszerű védelem biztosítása mellett szabad új királyi központot létesítenie. Így a tatárok támadásának könnyű zsákmányául esett Óbuda helyett tőle délre, a hadászati és gazdasági szempontból egyaránt elsőrendű fontosságú dunai átkelőhely fölött húzódó, meredek sziklán, az ún. pesti Újhegyen alapította meg Budát, a XIII. század közepétől a király és az ország véglegessé váló fővárosát.

A Várhegy déli részén elhelyezkedő királyi épületeket és azok északi szomszédságában elterülő polgári települést várfallal vetette körül, s csakhamar sort kerített a város egyházi igényeinek a kielégítésére, vagyis a Máriának szentelt templom építésére. Buda e legrégibb egyháza nemcsak a város királyi palota utáni második kiemelkedő épülete lett, hanem egyszersmind országos jelentőséget is kapott.

Tovább

Gresham-palota
   
A londoni székhelyű The Gresham biztosítótársaság hajdani budapesti otthona Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek tervei szerint épült 1906-ban. Díszes homlokzatával, domborműveivel, pávás rajzú szép kovácsoltvas udvari rácsaival a szecesszió egyik legjellemzőbb példája fővárosunkban. Földszintjén, a volt Gresham kávéházban jöttek össze a két világháború között azok a haladó szellemű képzőművészek, művészettörténészek és műgyűjtők, akiknek asztaltársaságát később Gresham-körnek nevezték. Az épületet 2003-2004-ben felújították.

A Gresham-palotában Budapest egyik legdrágább luxushotelje működik, és a csillogás mintha kissé elhomályosítaná a ház igencsak érdekes múltját. Márpedig Mányai Csaba és Szelke László szerint igen nagy baj volna, ha a jövendő korokban, a főváros egyik legizgalmasabb épületét úgy említenénk csupán: a múlt látványos darabja, amelyet, lám milyen ügyesen hasznosít a jelen. Hogy ez ne így legyen, A Gresham világa címmel könyvet írtak a palota történetéről, az egykor abban élők, és az abban működő intézmények szellemiségéről. Azt mondják, elsősorban az ragadta meg őket, hogy Budapest egyik legszebb, szecessziós épülete az angolszász szellemiségű, liberális politika gyújtópontja és központja volt. A Greshamben helyet kapott kávéházban találtak egymásra a progresszív szellemiségű politikai gondolkodók és képzőművészek is, még az épületben működő kabaré is érzékeny politikai tényezőnek számított a múlt század húszas-harmincas éveiben, a lakók némelyikéről nem is beszélve.

Tovább

Hősök tere (Milleniumi Emlékmű)
   
A Milleniumi Emlékmű Budapest legszebb és egyik legfontosabb helyszínén, a Hősök tere közepén fekszik. Az emlékművet 1896-ban, Schickedanz Albert építész tervei alapján kezdték el építeni, de a királyszobrokat csak 1905 és 1911 között helyezték el benne, melyeket Zala György szobrász készített. A monumentális mű a magyarság nagyságát, ezeréves államiságát jelképezi.

Az emlékmű eklektikus stílusban épült, félköríves alakban, 85 méter széles, 25 méter mély, magassága 13 méter, a két oszlopcsarnok között a távolság 20 méter. Középen a 36 méter magas oszlopon a győzelem géniusza, a kitárt szárnyú Gábriel arkangyal szobra áll, mely közel 5 méter magas, egyik kezében a magyar koronát, a másikban a kettős keresztet emeli a magasba, épp úgy, ahogy a legenda szerint az államalapító, Szent István álmában tette. Talapzatánál a honfoglaló hét vezér és Árpád fejedelem szobra látható.

Tovább

Kapcsolat:

 

 

 

 

 

 

 


    BUDAPEST || COPYRIGHT © 2011